Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nagyszabású Gazdaságvédelmi Akciótervet jelentett be Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn, melynek részleteiről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tájékoztatott kedden. Az intézkedések öt fő pilléren alapulnak, miért pont ezeken?
Magyarországon 2010 óta munka- és tanulás alapú társadalmat építünk.
Azt szeretnénk, ha minden magyar, aki képes dolgozni, és ezzel értéket teremteni önmaga és a közösség számára, megtalálná helyét a munkaerőpiacon.
Ezzel összhangban, az intézkedések mögött meghúzódó fő gondolat, – egyben az intézkedések első csoportja – arra irányul, hogy a meglévő munkahelyeket megőrizzük. A második pedig arra, hogy abban az esetben,
ha a koronavírus-járvány miatt megszűnnek munkahelyek, a helyükre mielőbb újakat kell teremteni.
Ezzel párhuzamosan fontos, hogy mindazok számára, akik most valamilyen okból nem dolgoznak, megteremtsük a lehetőséget a tanulásra. Olyan felnőttképzéseket indítunk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ott végzettek a járvány elmúltával magasabb fizetéssel tudjanak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Az átképzések mellett bátorítunk mindenkit az önképzésre, a vállalatokat a foglalkoztatottaik továbbképzésére, hogy új ismeretek birtokában (például egy intenzív online nyelvtanfolyam sikeres teljesítésével) később még hatékonyabban végezzék el a rájuk bízott feladatokat a gazdaság újraindulását követően.
Közben gondolunk azokra az ágazatokra, amelyek nagy hagyománnyal rendelkeznek Magyarországon, most pedig jelentős veszteségeket szenvednek el a járvány által előidézett helyzet miatt.
Ilyen terület a turizmus és a vendéglátás, a filmipar és a logisztika. Aztán ott az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, valamint az egészségipar és az építőipar, amiről mindig is tudtuk, most pedig mindannyian a bőrünkön érezzük, hogy elemi fontosságú jólétünk szempontjából. A feladatunk ezekben az ágazatokban az összerendezett tudás megőrzése, hogy a '90-es években átéltekkel ellentétben most megvédjük vállalatainkat, a felhalmozott készleteket és a tudást, sőt elérhetjük, hogy a válság oldalvizén akár még fejlődni is tudjunk.
Mindehhez természetesen forrásokra van szükség, így a negyedik pillér kifejezetten a vállalkozások számára rendelkezésre álló hitel- és tőkeforrások biztosítására irányul, míg az ötödik pillér a társadalom építőelemeit, a családok és nyugdíjasok támogatását szolgálja.
Minek köszönhető, hogy egy ilyen volumenű akciótervvel lehetett előállni?
2012 óta a költségvetés egyensúlyőrző, fenntartható pályára állt Magyarországon. Ez az első időszak az ország történetében, amikor hosszabb időn át egyszerre csökkent az államháztartási hiány, az államadósság, a külföldi hitelállomány, miközben nőtt a foglalkoztatottatás, valamint emelkedtek a bérek, és az átcsoportosításnak köszönhetően
több jövedelem maradt a vállalkozásoknál és a családoknál.
Egy több éven át tartó, sikeres felhalmozási időszakkal a hátunk mögött most vannak mozgósítható tartalékaink. Ez egyben azt is jelenti, hogy mértéktartóak maradhatunk, az államháztartási hiány az intézkedések ellenére sem lesz a tervek szerint magasabb 2,7 százaléknál az idei évben.
A másik magyarázat a partnerség. Egyetlen kormányzati intézkedés sem lehet sikeres azok közreműködése nélkül, akiknek szól. Most azt látjuk, hogy
a vállalkozások és a munkavállalók is kitartanak, felelős döntéseket hoznak, hajlandóak a kompromisszumokra, amiért köszönet illeti a szereplőket.
Maguk is próbálnak megoldást találni a helyzetre – gondoljunk például a házhozszállítási szolgáltatások fellendülésére – és ez a leleményesség a kormányzati intézkedésekkel együtt a gazdaság talpra állásának feltétele.
Kiemelte az egészségipar jelentőségét is Palkovics László miniszter. A mostani tapasztalatok azt mutatják, hogy Európa kiszolgáltatott helyzetben van, erősen függ Kínától. Mik a pontos tervek, hogyan tudják megerősíteni Magyarországon az egészségipart?
Régóta tudjuk, hogy vannak kritikus ágazatok és ún. létfontosságú rendszerelemek, azaz olyan vállalkozások, amelyek a lakosság ellátása és az ország biztonsága szempontjából elsődlegesek.
Ezek fejlesztését eddig leginkább az Európai Unió szabályozása akadályozta.
Brüsszel ugyanis a versenyszabályokra hivatkozva próbálta bebetonozni az erősebb országok vállalatainak fölényét, illetve a neoliberális felfogás jegyében úgy gondolta, nem éri meg Európában kapacitást növelni, ha a világ más táján olcsón előállítható egy-egy termék.
Most, hogy az egészségügy igényei megnőttek és a régi tagállamok még saját lakosságuk ellátásával sem boldogulnak, a szabályozás megengedőbbé válik. Ez számunkra nagy lehetőség, hogy ami gazdaságosan előállítható Magyarországon, illetve nemzeti érdekünk fűződik hozzá (például maszkok, fertőtlenítőszerek, vakcinák vagy éppen orvosi eszközök gyártása) azt támogassuk.
A patriotizmus nem más, mint felelős gondolkodás, hogy minden olyan termék és fejlesztés, ami itthon is létrejöhet, itthon is jöjjön létre, itt teremtve hozzáadott értéket, valamint munkahelyet magyarok sokasága számára.
Milyen új megoldásokat tartalmaz ez az akcióterv a korábbi válságkezelési megoldásokhoz képest? 2008-ban a gazdasági válság idején merőben másfajta intézkedéseket hozott az akkori kormányzat. Mi a legfontosabb különbség most?
Előbb a patrióta kifejezést használtam, ha más szóval mondom, a hazaszeretet. A korábbi válság alatt az akkori kormányzat a mások által kijelölt utat követte, külföldi hitelekre és brüsszeli útmutatásra várt. A mostani Gazdaságvédelmi Akcióterv
a szükségesség és az arányosság szem előtt tartásával készült.
Olyan mértékű beavatkozásra törekszik, ami kellő védelmet nyújt a magyarok és a hazai vállalkozások számára, miközben az elkényelmesedés és a meggondolatlan eladósodás helyett továbbra is a munkát és a tanulást jutalmazza. Másik oldalról ez azt jelenti, hogy a költségvetés a magyar családokhoz hasonlóan megtanulta: addig nyújtózunk, amíg a takaró ér.
A magyar gazdaság sok szálon kötődik más nyugat-európai országok, különösen Németország gazdaságához. Figyelembe vették vagy figyelembe lehetett-e venni egyáltalán olyan előrejelzéseket, hogy mikor indul újra az európai és német gazdaság. Egyáltalán vannak-e ilyen előrejelzések, lehet-e tudni, hogy mire lehet számítani?
Természetesen, folyamatosan monitorozzuk a világgazdaságot és figyeljük fő partnereink minden rezdülését. Sokféle becslés és előrejelzés látott és lát napvilágot, a nagy elemzőházaktól a hitelminősítőkig mindenki megfogalmazta várakozásait. Ha a saját varázsgömbünkbe tekintünk, bizakodóak vagyunk, de ennél többet most még nem mondhatok.
