Főhős International: Soros György, aki Istenként tekint magára

Gyermekkor

Schwartz György 1930-ban született Budapesten. Világlátására egyrészt apja, Schwartz Tivadar volt hatalmas hatással. Az ideákat kereső, baloldali irányultságú jómódú ügyvéd az eszperantó nyelv aktivistája volt, a nyelvek terén is meg akarta valósítani az egyenlőséget ígérő baloldali utópiát.

London - New York - üzlet

Soros Tivadar és fia 1947-ben egy svájci eszperantó konferenciára igényelt útlevelet, amit meg is kaptak. De Soros György inkább Londonba ment, ahol a London School of Economicson diplomázott. Közben mindenféle munkát elvállalt, pincér is volt.

Innen 1956-ban New Yorkba utazott, és brókerként dolgozott. Hírnevet később saját befektetési alapjával, a Quantum Fundsszal, illetve a normálistól eltérő újszerű ügyletekkel szerzett magának.

A kulcsszó a shortolás, amelyben nem értékteremtésre, árfolyamnövelésre, hanem esésre, vagyis értékvesztésre játszanak.

Soros azonban meg volt róla győződve, hogy amit tesz, az hasznos. Kételyei nem voltak világboldogító nézetei helyességét illetően sem.

Szerinte az ideális berendezkedés a nyílt társadalom, amelynek megvalósítása csak jót tehet az embereknek, éljenek bárhol, bármely országban, bármely kultúrában. De miből is áll pontosan a sorosi utópia?

A Nyílt Társadalom bizonyára a világok legjobbika. Hogyan lehetne ez kétséges, ha azt az emberiség magától Istentől kapta. Nem tévedés, Soros György olykor istenként tekint magára.

Erről több interjúban, sőt A pénz alkímiája nevű könyvében is vallott. Azt írta:

Beszéljünk most arról, hogyan tért vissza Magyarországra Soros György. 1984. május 28-án írta alá a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződést, a budapesti Soros Alapítvány alapító okiratát.

Az Aczél György-féle kommunista kultúrpolitika meglepően gyorsan megtalálta a közös hangot a másik, csillogóbb, modernebb, és a sokkal több pénzt a másik szélsőbaloldali utópia propagálóival.

A közélet formálása, a politikai befolyásszerzés és a gazdasági haszonszerzés persze kéz a kézben járt.

A Gyurcsány-érában leamortizált, a 2008-as pénzügyi válságban még inkább földre taszított ország irányítását 2010. május 29-án vette át a második Orbán-kormány. A nyílvesszők már ettől a naptól fogva záporoztak a kétharmados többséggel kormányzó kabinetre.

Orbán Viktor és Soros György ellentétének tétje ekkor már az ország irányítása volt. Először 2012. január 21-én, majd március 15-én és október 23-án rendeztek tömegdemonstrációt a kormány támogatására.

Soros György sosem titkolta, hogy sok pénzt hajlandó áldozni arra, hogy Donald Trumpot a Fehér Házból eltávolítsa. Persze nem mindig volt ilyen rossz az aktuális amerikai elnök és Soros György kapcsolata.

Volt olyan időszak is, amikor a washingtoni Külügyminisztérium szimbiózisban létezett a Soros-birodalommal. A State Department hivatalos politikai rangra emelte a Soros-féle utópia programját, és támogatásait is ehhez igazította.

Erre pedig megvan az esély, amit az is jelez, hogy Trump egyre nehezebben tudja eljuttatni üzeneteit a választókhoz. Azt már régóta tudjuk, hogy az úgynevezett mainstream média valójában nem fősodratú, vagyis középen álló, hanem inkább balra dől, és még liberális irányba.

Trumpot azonban már a Twitter is cenzúrázza, bejegyzéseit pedig a Facebook is csak megjegyzésekkel együtt hajlandó közölni. Persze, hogy a Soros-hálózatnak is köze van Trump elhallgattatásához.

Ha nem idén, akkor 4 évvel később, de az biztos, hogy előbb- utóbb új lakó költözik a Fehér Házba. Az is bizonyos, hogy a Soros-hálózat irányításában is változások lesznek, hiszen Soros György hamarosan 90 éves lesz.

Az már világosan látszik, hogy az Egyesült Államok története egyik legnagyobb válságát éli át. Azt azonban még sejteni sem lehet, hogy a káoszból kikecmergő országban a Soros-féle utópia fog megvalósulni, vagy valami egészen más.

Nézze meg a műsort: