Ügyészek hallgatják meg az olasz kormányfőt a járványintézkedésekről

CONTE, Giuseppe
Róma, 2020. március 26. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök a kezét fertőtleníti a koronavírus terjedésének megfékezésére hozott intézkedésekről szóló beszámolója után a szenátus üléstermében, Rómában 2020. március 26-án. Olaszországban már 74386 fertőzött személyt regisztráltak, 7503-an belehaltak a betegségbe. MTI/EPA-ANSA/Fabio Frustaci
Vágólapra másolva!
A koronavírustól leginkább sújtott észak-olaszországi Bergamo város ügyészsége megkezdte Giuseppe Conte miniszterelnök meghallgatását a járvány feltartóztatását célzó intézkedésekről - közölte a római kormány pénteken.
Vágólapra másolva!

A kormányfő a vizsgálat jelenlegi fázisában az eseményekről tudó személyként válaszol Maria Cristina Rota bergamói ügyész és három helyettese kérdéseire a római kormánypalotában zajló meghallgatáson.

Az ügyészek meghallgatják Franco Locatellit, a Közegészségügyi Hivatal elnökét, az egészségügyi miniszter Roberto Speranzát, valamint a belügyminiszter Luciana Lamorgesét is. Korábban Lombardia tartomány kormányzóját, Attilio Fontanát és a régió egészségügyi tanácsosát, Giulio Gallerát hallgatták meg.

A lombardiai vizsgálat április első hetében indult lakossági feljelentések alapján. Bergamo város térségében majdnem háromezren haltak meg a járvány szövődményei miatt, többségükben idős emberek, akik idősotthonban vagy kórházban voltak az első hetekben.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök a kezét fertőtleníti a koronavírus terjedésének megfékezésére hozott intézkedésekről szóló beszámolója után a szenátus üléstermében, Rómában 2020. március 26-án Forrás: MTI/EPA-ANSA/Fabio Frustaci

A népességszámhoz képest Bergamóban és térségében bizonyult a legmagasabbnak a halálozási arány a világban.

A drámai helyzetet bizonyították a felvételek, amelyek a koporsókat távolabbi krematóriumokba szállító katonai kamionokat örökítették meg. A rokonok beszámolói szerint szeretteik "eltűntek", sem elbúcsúzni, sem eltemetni nem tudták őket.

Az ügyészség a helyi és országos döntéshozók esetleges felelősségét vizsgálja.

Arra keres választ, hogy Lombardia vezetői és a kormány a járvány terjedésének első fázisában időben rendelte-e el a régiót érintő óvintézkedéseket, a kijárási korlátozást, a kórházak és idősotthonok lezárását. Az áldozatok rokonai szerdán a milánói bíróság előtt tüntettek, azt hangoztatva, hogy szeretteiknek nem kellett volna meghalniuk, ha a hatóságok időben lépnek.

A járvány olaszországi és európai terjedésének egyik gócpontjaként ismert

Lombardiában a február 21-ére virradó éjszaka azonosították az egyes számú betegként ismert 38 éves, Mattia nevű férfit.

Codognót és térségének további kilenc önkormányzatát, 45 ezer lakossal, február 23-án helyezték vesztegzár alá. A tartomány többi részében egészen március 8-áig nem vezettek be korlátozó intézkedéseket.

Mint később kiderült, Codognóhoz hasonló gócpont létezett a Bergamóval szomszédos, több mint 13 ezer lakosú Alzano Lombardo és a 11 ezer lakosú Nembro térségében. A helyi kórházak igazgatói lépéseket sürgettek, de a tartományi és országos egészségügyi hatóságok a Covid-19-betegeket nem különítették el a többiektől, az idősotthonokat sem zárták le.

Sajtóértesülések szerint az olasz operatív törzs március 3-án szorgalmazta Bergamo térségének lezárását, ahol akkor már több száz rendőr és katona állt készen a karanténövezet határainak garantálására, de a területet végül csak március 8-án zárták le. Addig Lombardia, és közte Bergamo lakossága is szabadon dolgozott és mozgott nemcsak a tartományon belül, hanem egész Olaszországban.

A több mint 34 ezer olaszországi halott 47 százaléka Lombardiában halt meg,

a fertőzöttek több mint 56 százaléka a tartományban betegedett meg.

A tartományi vezetők szerint a kormány hatáskörébe tartozott a karanténövezetek elrendelése. Pierpaolo Sileri egészségügyi államtitkár pénteki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy 116 "vörös zónát" zártak le egész Olaszországban, és más tartományokban a helyi döntéshozók önállóan helyeztek karantén alá városokat vagy térségeket. Lombardiában a döntések háttérében politikai feszültség is húzódott az ellenzéki Liga párthoz tartozó tartományvezetők és a kormány között.