Tetszett a cikk?

A kormány a 2021-es költségvetés tervezetében helyenként úgy tesz, mintha 2020-ban mi sem történne. Ez odáig igaz, hogy 2020 első négy hónapjában jöttek az adóbevételek, ahogy kell. A kiadások viszont elszaladtak, április végére össze is jött a tervezett hiány duplája. A 2021-es büdzsé nyertesei a katonaság és a jóléti szolgáltatások lesznek. Sportra kevesebb jut, de azért előtte még több.

Szinte minden területre több pénz jut majd 2021-ben – ismertette Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi büdzsé kereteit. Előbb azért finoman utalt rá, hogy sok a bizonytalanság a járvány és az az által kiváltott gazdasági válság miatt, szóval lehet, hogy semmi sem úgy lesz majd. Többek közt az alábbi számokat mondta be:

  • Oktatás: 2229 milliárd forint, 80 milliárd forint plusz.
  • Egészségügy: 2245 milliárd forint, 186 milliárd forint plusz.
  • Nyugellátások: 3090 milliárd forint, 325 milliárd forint plusz.

A 2021-es számokkal kapcsolatban persze az a nagy kérdés, hogy mihez képest van szó növekedésről vagy csökkenésről? Az eredeti 2020-as költségvetéshez képest? A normál üzemben, még a járvány előtt módosított 2020-as költségvetéshez képest? A járvány miatt tovább módosított költségvetéshez képest? Ahhoz képest, ahogy a 2020-as költségvetés valójában teljesülni fog az év végére?

Jön a 2021-es költségvetés, pedig a mostaninak sincs köze már a valósághoz

A 2021-es büdzsé a 2020-as áttervezett, nem nyilvános változatán fog alapulni, és ugyan szinte lehetetlen előre látni, a kormány szokás szerint jó korán átviszi az országgyűlésen. Érdekes módon a kormány a GDP-csökkenés mértékénél nagyobb adóbevétel-kiesésre nem számít, a kiadásokat számszerűen mindkét évben csak szinten tartják, vagyis alig pumpálnak új pénzt a gazdaságba.

Százmilliárdok esnek ki, de nem ez a vészes

A nyilvánosság számára rejtély, hogyan áll a 2020-as büdzsé, az abban végrehajtott átcsoportosítások nyilvánosak, a kormány azonban nem tervezte újra az egész költségvetési törvényt, vagy ha ezt megtette, hát nem hozta nyilvánosságra. Az Országgyűlés elé beterjesztett módosító legalábbis erről nem tartalmazott semmit. Sőt, ami azt illeti,

helyenként a 2021-es költségvetés is úgy tesz, mintha 2020-ban nem történne semmi rendkívüli.

A törvényjavaslat indoklásának része a „központi alrendszer mérlege”, amely tételesen (például adónemenként) felsorolja, milyen bevételekre és kiadásokra számít a kormány. Itt a 2020-as számok is szerepelnek – fillérre pontosan ugyanazok az összegek, mint az eredeti 2020-as költségvetésben.

Holott teljesen egyértelmű, hogy az eredeti számok nem fognak teljesülni idén. Ami a bevételeket illeti, a Költségvetési Tanács értékelésében találhatóak utalások arra, mekkora kiesésekre lehet számítani 2020-ban:

  • Gazdasági szervezetek befizetései: 35,3 milliárd,
  • Fogyasztáshoz kapcsolt adók: 449,2 milliárd,
  • Lakosság befizetései: 123,6 milliárd.

A kormány által beterjesztett módosító a veszélyhelyzet végére gondol. Ennek mellékletében az olvasható, hogy az adóügyi intézkedések (elengedések, kedvezmények) éves szinten összesen 360 milliárd forint kiesést okoznak.

Vagyis több százmilliárd forintról, majdnem a GDP egy százalékáról van szó, ami soknak tűnhet, de a 15 ezer milliárdos nagyságrendű összbevétellel (és összkiadással) operáló központi költségvetésben korántsem akkora tétel – legalábbis nem olyan nagyra, ami padlóra küldené a költségvetést.

Az első négy hónapban dőltek az adóbevételek

Varga Mihály azt is említette, hogy a 2021-es számok megtervezésekor figyelembe vették az idei teljesüléseket. Bevételi oldalon az első négy hónap számai valóban optimizmusra adnak okot. És abban már benne van a járvány által érintett március és április. A központi költségvetés 2020-ra (az eredeti tervek szerint) összesen 14,5 ezer milliárd forint bevételre számít, ennek az első négy hónapban már befolyt a 36,3 százaléka (2019 első négy hónapjában még csak 30,9 százalék jött össze) – derül ki az Államkincstár által közzétett adatokból. A fontosabb adóbevételek teljesülésével a költségvetés majdnem olyan jól vagy jobban állt április végén, mint 2019-ben.

A költségvetés legjobban a bevándorlási különadóval áll – ugyan egy forint nem folyt be belőle (mint 2019-ben), de nem is számítanak egy forintra sem (mint 2019-ben), szóval a terv teljesítve (mint 2019-ben). Ráadásul a Pénzügyminisztériumban évek óta menetrendszerűen alultervezik a bevételeket (az már más lapra tartozik, hogy a kormánynak csak sikerült minden évben elszórnia a pluszpénzt).

Ez alapján a bevételi oldalon 2020-ban is jelentős játéktér lehet. 2019-ben a központi költségvetés bevételei 114,4 százalékra teljesültek, a pluszbevétel számszerűen is jelentős volt, a várt 13 ezer milliárd forint helyett majdnem 15 ezer milliárd forint folyt be.

A fekete leves persze csak a következő hónapokban jön, a különféle adó- és járulékelengedések éreztetni fogják a hatásukat, a gazdasági válság hatásai pedig várhatóan a második negyedévben lesznek a legjelentősebbek.

A kiadások elszabadultak

A kiadási oldalon már koránt sem ilyen rózsás a helyzet, a központi költségvetés összességében már az éves terv 39,5 százalékánál járt április végén (2019-ben ugyanekkor még csak 29,4 százalékánál). Az egyedi és normatív támogatásoknak már kiment a fele, a költségvetési szervek és előirányzataik szintén már a kiadási céljaik felénél jártak.

A rohamosan növekvő kiadások eredményeképp a központi költségvetés hiánya április végén már az egész évre tervezett összeg 170 százaléka volt. A külön számolt társadalombiztosítási (és egyéb) alapokkal együtt csak hajszál híja volt, hogy április végére nem jött össze az egész évre tervezett hiány duplája. Ennek fényében cseppet sem meglepő, hogy a kormány végül úgy döntött, él a lehetőséggel, és a GDP 3 százaléka fölé emeli az éves hiánycélt. Az uniós (idén a járvány miatt felfüggesztett) limit tartásához ugyanis drasztikus megszorításokra lett volna szükség.

Persze megszorítások is vannak és főleg lesznek, a költségvetési intézményeknek és programoknak elvileg 922 milliárd forintot kell összespórolniuk, ami megy a Gazdaságvédelmi Alapba. Nem egészen világos, hogy ebből mennyi az, amit gyakorlatilag csak átkeresztelnek a Gazdaságvédelmi Alap alá tartozó összegnek. A 2021-es költségvetésben ugyanis jórészt ez a helyzet, a címsorok (és így a pénzek) nagy része továbbra is a minisztériumokhoz tartozik, csak egy kalap alatt tüntetik fel őket.

Így a „Gazdaságvédelmi Alap” létezésének technikai jelentősége lényegében nincs, de optikailag jól mutat.

A kormány arra számít, hogy a járvány okozta pluszkiadások nagy részével 2021-ben már nem kell számolni. Ennek ellenére az éves költségvetési hiányt épp csak a 3 százalékos limit alatt akarják tartani – az elmúlt években már arra készültek, hogy 2020-ban és 2021-ben már leszorítják a hiányt, de ezt keresztülhúzta a válság.

Sportra először több jut, majd csak aztán kevesebb

A pénzügyminisztérium a 2021-es költségvetésben a 2020-as kiadási mérlegadatokat nem módosította, a kormányzati funkciók szerinti bontásnál feltüntetett összegek azonban eltérnek az eredeti 2020-as büdzsé számaitól. Az eltérések eredője a teljes államháztartás esetében (ebben az önkormányzatok is benne vannak) 70 milliárd forinttal kevesebb kiadás, ami főcsoportok szerinti bontásban az alábbiak szerint jön össze:

Persze érdemes a főcsoportoknál látható összegek mögé nézni, a „szórakoztató, kulturális, vallási” célú kiadások csökkenése például úgy adódik, hogy

sportra az eredeti 2020-as költségvetés 321 milliárdja helyett 360 milliárd jut, vagyis 39 milliárddal több. A kulturális célú kiadások 135 milliárddal csökkentek az eredeti 2020-as büdzsé és a 2021-es tervezet benyújtása közt,

a vallási kiadások 3,4 milliárddal nőttek.

A rendvédelmi kiadásokon belül az igazságszolgáltatás és a közbiztonság is 30-30 milliárdot vesztettek.

Az oktatáson belül minden szintre (alapfoktól felsőfokig) több pénz jut. Az egészségügyi kiadásokon belül a háziorvosi és gyermekorvosi kiadások csökkennek, minden más nő.

2021 nagy nyertese a katonaság

A fentieket szem előtt kell tartani, amikor arról van szó, mennyivel nőnek a kiadások 2020-ról 2021-re. Például a sportcélú költések valóban jelentősen csökkennek 2021-ben – a frissített 2020-as adathoz képest, az eredeti számhoz képest már korántsem annyira. Ettől függetlenül elmondható, hogy a 2021-es költségvetési terv legnagyobb nyertese a honvédelem, de egészségügyre és szociális juttatásokra is jóval több jut majd (ha minden jól megy). A 2021-es költségvetési tervben szereplő 2020-as kiadási számok így nőnek 2021-re főcsoportok szerint:

A fenti növekedési százalékok számszerű összegekre vonatkoznak, de infláció is van a világon, a kormány (igazából a jegybank) várakozásai szerint 2021-ben 3 százalék lesz a 2020-as 2,8 százalék után. Úgyhogy mondjuk az oktatási kiadások 4 százalékos növekedése reálértéken, az inflációt figyelembe véve rögtön csak egy százalék növekedést jelent, és az egészségügyi kiadások számszerűen impozáns, 8 százalékos növekedése is a visszafogottabb 5 százalékra olvad.

A tervek szerint a magyar állami kiadások tortája 2021-ben így fog festeni:

A torta szeleteinek megoszlásán is látszik, hogy 2021-ben elsősorban a katonai kiadások súlya fog nőni, az oktatás súlya nem változik, az egészségügyé pedig csak minimálisan nő.