Ideje felfognunk, hogy a nekünk javasolt tartalmak nem feltétlen rólunk szólnak

Szinte már nincs ember, aki a közösségimédia-oldalait legalább napi egyszer ne görgetné végig, azzal pedig már szintén mindenki találkozhatott, hogy az egyre finomabban és célzottabban működő algoritmusoknak köszönhetően a korábban többször megtekintett témájú tartalmakkal újra és újra találkozunk, míg mással egy idő után már nem is. 

Ez persze leginkább a tájékozódás miatt aggasztó, hiszen az adott információ- és véleménybuborékból rendkívül nehéz kitörni, ám a nekünk szóló tartalmak és a „for you”, azaz a korábbi kedveléseink és megtekintéseink miatt nekünk ajánlott oldalak alatt megjelenő képek, videók és posztok szintén komoly problémát okozhatnak. 

A közösségi oldalakon megjelelő „for you” feliratú fülek ugyanis rendkívül könnyen félreértéshez vezethetnek, a tinédzserek ugyanis hajlamosak azt gondolni, hogy a nekik szóló tartalmak mondanivalója tulajdonképpen nem is nekik, hanem róluk szól. Ez azonban nincs így, hiszen a nekünk szóló tartalom nem egy tükör, ami a saját személyünkről ad visszajelzést és képet. 

Természetesen ezeknek a közösségi média minden felhasználója ki van téve, a kutatók szerint azonban a tinédzserek különösen komoly bajba kerülhetnek, hiszen pont

A kutatók már többször is bebizonyították, hogy a technológia generációformáló hatással bír, és nemcsak abban, ahogyan befolyásolja a kultúrát, a viselkedést és a magánéletet, hanem abban is, ahogyan a közösségi médiában nevelkedők, így főként a fiatalok személyiségét alakítja. A „for you”, azaz „neked” fülek különböző platformokon való elterjedése emiatt fontos kérdéseket vet fel arra vonatkozóan, hogy a tinédzserek hogyan látják magukat és a világot.

A TikTok algoritmusát magasztalják a fiatalok

George Mason és a Drexel Egyetem kutatói utánajártak, hogyan navigálnak a tizenévesek az algoritmikusan generált közegben, és hogyan látják magukat az ezek által mutatott tükörben. A 13–17 éves tinik körében végzett kvalitatív vizsgálatuk során a kutatók azt találták, hogy a személyre szabott tartalom, úgy tűnik, hogy tényleg azt mutatja, amit a tizenévesek saját maguk tükörképének tartanak, és nagyon szeretik azt az élményt, amikor ezt a közösségimédia-tükröződést tapasztalják – számoltak be az eredményekről a The Conversation hasábjain a kutatók. 

A tinédzserek a válaszaikban azt mondták, hogy szeretik a személyre szabott közösségi médiát, amely pontosan azt mutatja, amivel egyetértenek, ami érdekli őket, és így egyben azt is, hogy kik is valójában ők. Az elmondottakból kiderült az is, hogy az általunk megkérdezett tinik úgy gondolják, hogy

Ráadásul olyannyira, hogy a tinédzserek emiatt szinte azonnal anomáliáknak tulajdonítják az önképükkel kapcsolatos tartalmi inkonzisztenciát. Amikor a személyre szabott tartalom ugyanis nem áll összhangban az énképükkel, vagy nem tetszik nekik, akkor minél gyorsabban túlpörgetik azokat a posztokat, bízva abban, hogy a jövőben nem dob fel nekik az algoritmus hasonló bejegyzéseket. 

Bár a tinédzserek tisztában voltak azzal, hogy amit a „neked” hírfolyamukban látnak, az a közösségimédia-platformokon való görgetési szokásaik eredménye, nagyrészt nincsenek tudatában, hogy pontosan minek köszönhető az, hogy a platformok ennyire ismerik az érdeklődésüket, így nem is aggódnak amiatt, hogy milyen adataik alapján jut az algoritmus erre az eredményre. 

A személyiség és az identitás kialakulása kerülhet veszélybe

Hiába azonban a közösségi média közismert és sokszor hangoztatott veszélyei, a fiatalokat a „for you”-ban még azokon felül is komoly veszély fenyegeti, ugyanis a személyiségük fejlődésére és az identitásuk kialakulására is hatással lehet az, hogy teljesen magukénak érzik azt, amit az algoritmusok miatt eléjük tárnak ezek a platformok. 

Az identitáskutatás hosszú utat tett meg azóta, hogy Erving Goffman szociológus 1959-ben javasolta az „én bemutatását”. Azt állította, hogy az emberek társadalmi teljesítményen keresztül kezelik identitásukat, hogy fenntartsák az egyensúlyt aközött, akiknek gondolják magukat, és ahogy mások látják őket. Ez ma már kétségkívül nem csak így működhet, azonban akkoriban még a számítógépek sem voltak a kanyarban, nemhogy a közösségi média. Emiatt az emberek kötelesek voltak tükröt állítani maguknak arról, hogy milyenek, és kik is valójában ők, így identitásukat több külső forrásnak köszönhetően alakították ki és ismerték meg. Az elmúlt években a közösségi média algoritmusai azonban átvették ezt a szerepet.

A „for you” ajánlatok olyan privát-nyilvános teret hoznak létre, amelyen keresztül a tinédzserek hozzáférhetnek ahhoz, amiről úgy érzik, hogy tökéletesen passzol, és megegyezik az önképükkel. Ugyanakkor állítják, könnyen figyelmen kívül tudják hagyni azokat a tartalmakat, amelyek nem passzolnak az önképükhöz, így annak ellenére, hogy sokszor tévesen alkotnak képet magukról, úgy érzik, tudatosan használják a közösségi média oldalait. Emiatt abszolút jó biznisznek tűnik, hogy az összes feltételét elfogadják ezeknek az oldalaknak, még akkor is, ha az minden adatukat felhasználja, majd könnyedén befolyásolja őket később. Ez a többnyire téves felfogás abból adódik, hogy tényleg

Valójában bebizonyosodott, hogy a közösségi felületek miatt rendkívül érzékenyek az önkép torzulására és más mentális egészségügyi problémákra, mint például a túlérzékenység vagy éppen a diszmorfia. A diszmorfiás zavar egy olyan állapot, amikor torz testkép alakul ki az érintett személy fejében, vagyis teljesen máshogy látja magát, mint amilyen a valóságban. Ez a közösségi média kapcsán az egyik legtöbbször hangoztatott probléma.

Tekintettel arra, hogy a kutatók mit tudnak a tinédzser agyáról és a társadalmi fejlődés azon szakaszáról, hogy hogyan alakul ki az önképünk, a tinik tévednek abban, hogy minden esetben képesek megvédeni a saját személyiségüket és identitásukat az általuk fogyasztott tartalmak miatt. Persze tisztelet a kivételnek. 

(Borítókép: Nadija Pavlovic / Getty Images Hungary)