Tetszett a cikk?

A választási kampány alatt nem lehet népszavazáshoz aláírásokat gyűjteni, de június 9-e után a kérdés benyújtója, az LMP elkezdheti ezt. 

Az LMP a június 9-i választások után gyűjtheti az aláírásokat azért, hogy a kormány rendeletekkel ne engedhessen eltérést az érvényes országos és helyi építési jogszabályoktól. 

Az ügy története kalandos. A Kúria tavaly novemberben egyszer már kimondta, hogy lehet erről népszavazást tartani. A kezdeményező LMP képviselője, Csárdi Antal akkor azt mondta: ha sikeres lesz a népszavazás, akkor megszűnik az a törvény, amelynek alapján a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánított bizonyos beruházásokat, így mentesítve őket például a környezetvédelmi vagy az építésügyi szabályok alól. Az emberek kezébe adnák a döntést arról, hogy akarják-e, hogy Magyarország akkumulátorgyarmattá váljon.

Csakhogy ezután a kormány áthelyezte a szabályokat egy másik, az építészetről szóló törvénybe, vagyis a jóváhagyott előző kérdés értelmét vesztette, mert megszűnt az a törvény, amelyre vonatkozott volna.

Az LMP újra nekifutott, és így írta át a kérdést:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?”

Ezt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) február 1-én hitelesítette, de három meg nem nevezett kérelmező a Kúriához fordult, hogy változtassa meg a döntést. Egyebek közt arra hivatkoztak, hogy a sikeres népszavazás a költségvetés módosítását követelné meg, amiről azonban tilos népszavazást tartani. Továbbá nem tartják egyértelműnek a kérdést.

Az egyik beadvány szerint a megnevezett szabályok „hatályon kívül helyezése maga után vonná azon jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezését is, amelyek a  kiemelt beruházások határidőben történő befejezését biztosítják”. Ez “a beruházások meghiúsulását és a  támogatási összegek visszafizetésének kötelezettségét vonhatná maga után”, és sértené az érintettek tulajdomhoz fűződő jogát.

A Kúria Darák Péter volt kúriai elnök vezette tanácsa ezzel nem értett egyet, és helybenhagyta az NVB határozatát. Az indoklás szerint a  népszavazásra javasolt kérdés nem tartalmazza a költségvetési törvény módosítását. Az Alkotmánybíróság korábban világossá tette, hogy „a költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképpen sem tartozhat bele az  összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van”.

A kérdés egyértelmű, nem érint tiltott témakört. A Kúria szerint “nyilvánvaló,

hogy a kérdésre adott igenlő válaszok többsége esetén sem (csak) akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek, hanem valamennyi nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításának

gyorsítására és egyszerűsítésére vonatkozó szabályozást érintené a népszavazás eredménye. Ebből következően magából a népszavazási kérdésből, annak megfogalmazásából egyértelműen kitűnik, hogy az adott esetben

a  választópolgároknak nem (csak) akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek kérdésében kellene dönteniük. Így pedig fel sem merülhet annak a lehetősége, hogy a választópolgárok ne tudnák pontosan, miről is szavaznak”.

Ez a döntés végleges. A választási kampány alatt nem lehet népszavazáshoz aláírásokat gyűjteni, de június 9-e után az LMP elkezdheti ezt. 

Kérdés, hogy mennyire lehet 200 000 aláírót találni – a kötelező kamarai hozzájárulás eltörléséről szóló kezdeményezés állása például kudarcot sejtet –, az pedig még nagyobb kérdés, hogy ha összejönne elég aláírás és kiírnák a népszavazást, az érvényes és eredményes lenne-e, vagyis részt venne-e benne az összes választópolgár legalább fele, és az érvényesen szavazók több mint fele a igent mondana-e a kérdésre.

Az elmúlt évtizedek tapasztalata szerint a hatalmas kormánypropaganda és pénzköltés által támogatott népszavazások is többnyire érvénytelenek voltak. Még az országgyűlési választásokkal egy napon tartott úgynevezett gyermekvédelmi népszavazás is.