A Tesla piaci értéke december közepén már meghaladta a 600 milliárd dollárt, miután Elon Musk cégének részvénye hatalmasat szárnyalt a tőzsdén 2020-ban.
Mindazonáltal a 2020-as év általában is komoly fordulatot hozott az amerikai autóiparban.
Egyre világosabban látszik ugyanis, hogy a szektor gyorsuló ütemben tolódik el az elektromos modellek felé
– írja a Reuters.
Az átalakulást egyfelől az a globális nyomás indokolja, amely a kormányok felől érkezik. Londontól Pekingen át Kaliforniáig ugyanis több helyen világossá tették, hogy a cél a belsőégésű motorok kivezetése. Ez azonban nem könnyű feladat, tekintve például hogy jelenleg sok ezer feldolgozóipari állás függ a belsőégésű motorok gyártásától.
Ráadásul a nagy iparági szereplők körében is megjelentek azok a hangok, amelyek az átállásra helyezték a hangsúlyt. A GM vezetője, Mary Barra idén például már azt mondta, hogy az elektromos autó akkumulátorok költségei hamarosan paritásba kerülhetnek a belsőégésű motorokéval. Az azonban izgalmas lesz, hogy az egyes piacokon, például az Egyesült Államokban, a fogyasztók is készek-e arra, hogy tömegesen álljanak át az elektromos autókra.
Globálisan a másik fontos tényező Kína volt: a világ második legnagyobb gazdasága ugyanis kulcsfontosságú autópiacnak számít, ahol a kormány szintén egyre inkább tolja el a piacot az elektromos autók irányába.
Ez pedig olyan mértékű átalakulást jelent a keresletben, hogy a kínálati oldalnak – vagyis a gyártóknak is – alkalmazkodniuk kell.
A méreteket jól érzékelteti, hogy a Daimler például az elmúlt évben 700.000 személyautót adott el Kínában, melyet az USA követett 320-330.000 eladott járművel.
Mindeközben az IHS Markit tanácsadócég számításai szerint
a globális járműgyártás majd csak 2023-ban térhet vissza a 2019-es szintre.
Ez azt jelenti, hogy a gyártók várhatóan 20 millió darabbal kevesebb autót bocsátanak majd ki 2023-ig, ahhoz képest, mintha a termelés a 2019-es szinten maradt volna.